A zarándokút a Bécsbôl induló és a Rómában, Szent Péter sírjánál záródó "Via Roma" zarándokút umbriai szakasza. Kiindulópontja Citerna városa, innen 16 napi szakasszal juthatunk el
többek között Città di Castello, Gubbio, Perugia, Assisi, Spoleto érintésével Piediluco di Ternibe.
Cammino di Francesco Ez a zarándoklat a Rieti Szent Völgy ("Valle Santa di Rieti") valamennyi fontos ferences kolostorát érinti. A zarándokút állomásai Rieti, Santuario di Fontecolombo, Santuario di Greccio,
Santuario di Poggio Bustone, "Sacro Speco" di Poggio Bustone, Faggio di San Francesco, Terminillo, Santuario de La Foresta
Via Francigena di San Francesco A "Via Roma" zarándokút befejezô szakasza, 100 km-es zarándokút Rietibôl, Poggio San Lorenzo, Ponticelli, Monte Rotondo, Monte Sacro érintésével Rómába, Szent Péter sírjához.
A zarándokút a Firenze melleti Sant’Ellero vasútállomásról indul, innen a Consuma hágó, Stia városa és az Eremo di Camaldoli érintésével érkezünk La Vernába. Innen az
útvonal kisebb eltérésekkel gyakorlatilag megegyezik az Angela által szervezett Szent Ferenc zarándokút ("Di qui passò Francesco") útvonalával. A zarándokút célállomása 14 nap után Assisi.
A Via Francigena egy régi zarándokút és kereskedelmi út amely az angliai Canterbury városát köti össze Rómával.
A weblap ennek az útvonalnak az olaszországi szakaszával foglalkozik, a Szent Bernát-hágótól Szent Péter sírjáig Rómában. Ez a szakasz a 2008-as állapotok alapján 1027 km hosszú és 48 rész-szakaszból áll.
A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző társadalmi felelősségvállalásokon keresztül is megvalósul: a ferencesek jelentős részt vállalnak a felnövekvő nemzedékek nevelésében-oktatásában, a kulturális örökség megőrzésében és megismertetésében, szegényeket, betegeket, időseket, fogyatékkal élőket, rászoruló családokat, munkanélkülieket, hajléktalanokat segítenek rendszeresen – a „minoritás”, a kisebb testvériség gondolata, a kitaszítottakkal való együttérzés szellemében, fajra, nemre, nemzetiségre, vallási, politikai vagy bármely más meggyőződésre való tekintet nélkül. Rendházaink, plébániáink, oktatási és szociális intézményeink, alapítványaink, egyéb közösségeink jól szervezett országos hálózatot képeznek. A ferences jelenlét ma országosan mintegy ötven helyszínen valósul meg. Tevékenységünket félezer állandó munkatárs segíti, aktív önkénteseink száma ennek többszöröse. A ferencesek százezreket érnek el, működésük össztársadalmi hatással bír.
A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc alapította, mely 1209-ben
szóban, majd 1223-ban írásban is pápai megerősítést nyert. Szent Ferenc így
határozza meg a testvérek hivatását: "A kisebb testvérek regulája és élete ez:
kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát, és éljenek
engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban." (2Regula 1,1) Az alapító
lelkisége nyomán a barátok életében különleges helyet kap az "imádság és
áhítat", a testvéri élet, a minoritás (a szegénység, a "kicsinység" és a kitaszítottakkal
való szolidaritás), valamint az evangelizáció. A kezdeti szabályzatot 1239-től kezdve újabb és újabb konstitúciók is kiegészítették,
melyek a ferences lelkiség megélését az adott kor viszonyai között kívánták szabályozni.
A folyóirat honlapja 1996-tól készül, a korábbi számok nem szerepelnek rajta.
A honlap továbbá nem tartalmazza az egyes számok teljes tartalmát, csupán néhány cikket.
A kereszténység a legelterjedtebb világvallás, mintegy 2 milliárd követője (híve) van. A vallást az egyistenhit jellemzi, tanítása a Biblián (Ószövetség, Újszövetség) alapul. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. A felekezetek három fő ágazatba, a katolikus, ortodox és protestáns egyházakba csoportosíthatók..
Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust.
Ferences források a Ferences Világi Rend hivatalos honlapján
"A Szentlélek malasztjával elteltek...egy Cannaio nevű falucskába értek...s a Szent oly hévvel beszélt, hogy a falu összes fiai és asszonyai, fellelkesedvén szavain, el akarták hagyni tűzhelyüket, hogy őt kövessék, de Szent Ferenc nem engedte, s mondá nekik: Ne hirtelenkedjétek el a dolgot, s maradjatok csak itthon. Majd én előírom, mit kell cselekednetek lelketek javáért. Ekkor határozta el, hogy mindenkinek üdvösségére megalapítja a Harmadik rendet." (Ez ma a Ferences Világi Rend.) Fioretti, 16. fejezet
ASSISI SZENT FERENC ÉS VILÁGA A német eredeti címe DER MANN AUS ASSISI - Dreizehnte Auflage Januar 1981 - Verlag Herder Freiburg Breisgau Magyarra fordította Mihály atya
A ferencesség és a ferences lelkiség "Nehéz dologra vállalkozik, aki egy közösség, vagy egyházi mozgalom lelkiségét másokkal meg szeretné ismertetni. A lelkiség olyan, mint a légkör a családban, igazából megfoghatatlan, mégis az első pillanattól kezdve érzékelhető, mindent átjáró valóság. A lelkiség meghatározhatatlansága abban rejlik, hogy nem annyira a dolgokban, vagy az eseményekben, hanem a viszonyokban: az Istenhez, egymáshoz és a világhoz való viszonyban fejeződik ki. Márpedig életünknek ezek a legrejtettebb, legtörékenyebb, szemmel legkevésbé látható, mégis legmeghatározóbb valóságai. így amikor a ferences lelkiséget szeretnénk meghatározni, mindenek előtt vissza kell nyúlnunk a forrásokhoz: milyen volt az alapító, Assisi Szent Ferenc, istenkapcsolata, hogyan viszonyult ő az emberekhez és a világhoz. A ferences lelkiségben élők az évszázadok folyamán újra és újra feladatuknak érezték, hogy megfogalmazzák, mit jelent „ferencesként" élni. írásunk második részében azokat a kifejezéseket vetjük vizsgálat alá, melyek legjobban leírják lelkiségünk alapvető értékeit. ..."
Kovács Kalliszt OFM :Ferences Szentek és Boldogok az év minden napjára "Assisi Szent Ferenc küldetésének a lényege az volt, hogy kövesse a
Názáreti Jézus Krisztust, és ezt a szellemet sugározza másokra is. Ezért
írja az elsõ rendnek szánt regulájában: „A kisebb testvérek regulája és
élete ez: Kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát.”
A többi rendalapító is a Krisztus-követésre törekedett, de ennyire kifejezetten
csak õ határozta meg a célt, hogy Jézus Krisztus példáját kell
követnünk, ahogyan az evangéliumban olvasható."
Wolsky Albert :A Ferences Világi Rend [1935-ben született Budapesten. Földmérő üzemmérnök, nyugdíjas. Családos. 1989 óta tagja a Ferences Világi Rendnek, 1998 és 2004 között országos miniszter (elöljáró).]
Az alábbi írások nem kapcsolódnak ugyan sem Szent Ferenc személyéhez, sem pedig
a ferences lelkiséghez, valamilyen módon azonban kapcsolódnak a "zarándoklat"-hoz, az "Útkeresés"-hez, "önmagunk kereséséhez".
Tekintsétek ezeket tehát elsôsorban gondolatébresztô intellektuális kitérônek!
"Ha e szót halljuk: zarándok, szemünk előtt ájtatos csoport képe jelenik meg, amint Jézus vagy valamely szent életének, vértanúságának színhelyére igyekszik. Ám a zarándoklat voltaképpen jóval több a bibliai színhelyek, illetve kegyhelyek felkeresésénél. Már az ókorban is gyakorolták, s a középkorban az egész társadalomról árulkodott szokás- és szertartásrendje. Erről kérdeztük Török József egyháztörténészt. ..."
"Mekkát a Korán négy néven említi. Eredeti neve mellett olvashatjuk a „biztonságos város” (al-beled al-amín, 95:3), a „városok anyja” (umm al-kurá, 42:7), és a Bekka (4:96) nevet is. A koránmagyarázatok szerint ez volt Mekka első neve. Bekka mellett előfordul az áldott (mubárak) kifejezés is, ebben az értelemben áldott város. Mekka már ősidők óta nagy jelentőséggel bír mind vallási, mind kereskedelmi szempontból. Itt született a Próféta (béke legyen vele) és itt kezdődött a Korán kinyilatkoztatása is. ..."
Az iszlám zarándoklat (al-haddzs) és az umra "A zarándoklat (al-haddzs) az iszlám egyik pillére. Elvégzése minden olyan felnőtt muszlim férfi és nő számára kötelező
legalább életében egyszer, aki anyagilag, testileg és szellemileg képes ezt megtenni. Ahogy a Koránban Allah mondja:
Az emberek kötelessége Allahhal szemben a Házhoz történő zarándoklat, [de csak] annak, aki utat (módot) talál rá1. Ám aki
tagadja [az maga látja kárát]. Allahnak nincs szüksége a teremtményekre. (Imrán nemzettsége 3:97) ..."
A Zarándok A fordítás az eredeti orosz szövegből az
“Otkrovennije rasszkazi sztrannyika duhovnomu szvojemu otsu” című kötetből készült.
YMCA-Press, Párizs, 1948
Fordította: Dr. Korzenszky Richárd
"Kevés olyan rejtélyes, izgalmas, mindenkit érdeklő, közismert és egyben annyira félreismert, félreértéssel és tévhittel átszőtt dolog létezik, mint a muszlimok mekkai zarándoklata. Sajnos, sokszor hallani tévhiedelmeket és helytelen ismereteket neves rádió- és televíziócsatornák műsoraiban, és gyakran olvashatunk ilyeneket neves újságok hasábjain is. Fontosnak tartom ezen tévhiedelmek eloszlatását, és azt, hogy tiszta, helyes, a valóságnak megfelelő képet nyújtsak a zarándoklatról anélkül, hogy belebonyolódnék a zarándoklattal kapcsolatos száraz, unalmas kérdésekbe. ..."
"Napjainkban a világ népességének több, mint egyhatoda – körülbelül 1,2-1,3 milliárd ember – muszlim. Bolygónk szinte valamennyi
országában vannak e világvallásnak követői, az iszlám régen és messze túlnőtt már az arab államok területén. Szent könyvük, a Korán és
Mohamed próféta lejegyzett mondásai és cselekedetei azonban történelmi időtől és földrajzi területtől függetlenül kijelölték számukra a
vallásos életvitel alapjait.
A muszlim hívők életének, viselkedésének legfőbb mozgatórugói azok az előírt kötelezettségek (ibádák), amelyek az Isten iránti
engedelmességet fejezik ki. (Az abd jelentése szolgáló.) A vallás alappillérei: a hitvallás, a napi ötszöri ima, a Ramadán-havi böjt,
a kegyes adomány és a zarándoklat. Ez utóbbi arab elnevezése hadzs, ha a muszlim naptár szerinti 12. holdhónapban végzik, egyéb
időpontokban cumrá. A muszlim hívők sokasága már a 7. századtól kezdve nagy lelkesedéssel és buzgalommal kötötte össze előírt
zarándoklatát tanulmányi célból tett utazásokkal, felkeresve a szent helyek mellett az iszlám világának leghíresebb tudósait és képzési
helyszíneit. Az előadás rövid múlt- és jelenbeli áttekintést ad az iszlám híveinek vallásos zarándoklatairól és tanulmányi célból tett
utazásaik szokásáról. ..."
John Bunyan: A zarándok útja A zarándok útja a jelenvaló világból az eljövendőbe John Bunyan 1678 februárjában megjelent könyve, keresztény allegória. Az angol irodalom egyik legjelentősebb műveként tartják számon, és több mint száz nyelvre fordították le.
A Zarándok útja
Utazás a menyországba. John Bunyan híres könyve után készült produkció. A film a mai korunkban játszódik, annak ellenére, hogy 1678-ban írta a könyvet a baptista lelkipásztor. Ez a történet örök érvényű. Bemutatja a Keresztény nevű férfi viszontagságait az üdvözülés felé.
Videó (1:45:40)
Egy rövid ismertető a film alapjául szolgáló könyv írójáról John Bunyanról.
John Bunyan (1628-1688) angol író. Nincstelen, írni-olvasni alig tudó üstfoltozó volt. 16 éves korában a parlamenti seregben szolgált, később megtért, és az evangélium bátor prédikátora lett; a restauráció után szakadár prédikátorként 12 évet raboskodott; a börtönben írta meg első nagyobb szabású munkáit, s csak utolsó esztendeit tölthette külső békességben. Irodalmi hatások aligha érhették. A Biblián és néhány lelki kalauzon kívül könyvet nemigen forgatott. fő műve „A ZARÁNDOK ÚTJA”. Tíz év alatt Angliában százezer példányban kelt el, és száz év alatt kilencvenhét kiadása jelent meg. Még a 17. században több nyelvre lefordították, azóta a világ minden fontos nyelvére lefordították. (Magyarul több fordításban is megjelent.) „Talán az egyetlen olyan könyv, amelyet illetően száz év elmúltával a művelt kisebbség fogadta el az egyszerű emberek véleményét.” (Macaulay) A műnek nálunk szinte napjainkig tartó népszerűségét igazolja több neves írónkra tett hatása (pl. Móricz Zsigmond, Veres Péter). John Bunyan halhatatlan álma, amelyet egy börtöncella mélyén írt, az angol irodalom leghíresebb allegóriája lett. Stílusa klasszikus, szépsége időtlen, üzenete örökérvényű. Keresztyén, az örök életet kereső ember, és zarándoklása e világon keresztül, amely tele van veszélyekkel, csábító kísértésekkel, gyötrő bosszúságokkal: példázat.
Paulo Coelho: A zarándoklat - Egy mágus naplója Életrajzi kötet, amelyben a nálunk is igen népszerű brazil író életének egy rövid – de meghatározó élményt nyújtó – szakaszát tárja elénk a maga őszinteségével. Elolvasva megismerhetjük magát az írót, és ez már önmagában is minden érdeklődőnek nagy élmény, ám ennél sokkal fontosabb a könyv azok számára, akik már álmodoztak egy kicsit a Santiago de Compostellába vezető, közel 800 km-es zarándokút megtételéről - nekik kötelező olvasmányként ajánlható A zarándoklat. A téma iránt nálunk is egyre növekvő az érdeklődés, az internetes fórumokon főleg arról faggatják a zarándoklatot teljesítőket, hogy - a hosszú hetekig tartó gyaloglás során - megérintette-e őket valami spirituális, lelki élmény?
Keith Dowman: A Zarándoklás Jógája "A zarándoklás egyfajta jóga és odaadást erősítő gyakorlat. Régi, mint maga a buddhizmus. A zarándok olyan világi személy, aki
érdemeket halmoz, hogy jobb újjászületéshez jusson, megvalósítson egy világi jótéteményt, erősítse jószerencséjét vagy megtisztítson
valamilyen vétket. Bár csak akkor hagyja el faluját vagy nomád sátrát, amikor a mezőgazdasági termelés vagy legeltetés engedi, mégis
számára a zarándoklat annyira hozzátartozik az élethez, mint Európában a nyári vakáció. Ha az illető szerzetes, lehet hogy áldást
keresve olyan erőhelyeket látogat meg, amelyek az ő hagyományvonalának nagymestereivel kapcsolatosak. Ha az illető vándor jógi, akkor
lehet hogy a buddhaság felé vezető útként egyik erőhelytől vándorol a másikig megállás nélkül, vagy mindegyik helyen megáll meditálni
pár hétre vagy hónapra. Bármi is a zarándok szándéka, a tibeti zarándoklás elengedhetetlen részei - a testi fáradság és az érzéki
benyomás-örömök - segítséget nyújthatnak a megvilágosulás elérésében. ..."
Istenkeresô Keresztény írások, tanítások, könyvek, prédikációk és letölthető mp3 hanganyagok
Korpics Márta: Zarándoklat: turizmus vagy vallásgyakorlat? "A címben jelzett kérdés a jelenkori zarándoklatokhoz (1) kötődő dilemmáról vall. Mi is a zarándoklat? A zarándoklat egyrészt egy olyan társadalmi gyakorlat, amelyet a turizmus jelenségeivel összefüggésben lehet értelmezni, másrészt vallásgyakorlat, amely egy konkrét egyház konkrét vallásos cselekedeteihez tartozik.
A fentiekből következik a problémafelvetés: miképp lehet a jelenkori zarándoklatokról gondolkozni, milyen módon, milyen kontextusban lehet ezekről a jelenségekről beszélni. Amikor a jelenkori zarándoklatokról beszélünk, figyelemmel kell lenni arra, hogy vajon segít-e a zarándoklat jelenségének értelmezésében az, hogyha összevetjük ezt a látszólag egymástól távol álló területet – a vallást és a turizmust? Elkülöníthető-e egymástól, és ha igen, hogyan az a turista, aki turisztikai célpontok mellett zarándokhelyeket is meglátogat, illetőleg az a zarándok, aki egy-egy kegyhelyre utaztában turisztikai célpontokat is felkeres. Óvatosnak kell lenni tehát annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy egy-egy kegyhely látogatói közül ki a turista és ki a zarándok. Vagyis hogy minek tekinthető a zarándoklat: turisztikai tevékenységnek vagy vallásgyakorlatnak? ..."
Lantosné Imre Mária: Zarándoklat a hagyomány és a változás tükrében "Az öntevékeny vallásgyakorlat sajátos eseménye a zarándoklat, évszázadokon keresztül végigkísérte a vallásos népéletet. Bár az egyház nem tette általános kötelezettséggé a búcsújárást, mégis az istenkapcsolat elmélyítése, a kiengesztelés jegyében inspirálta híveit a peregrinációra.1 A magyar búcsújáróhelyekről és a búcsúsok szokásairól, az elmúlt évtizedekben számos kisebb-nagyobb tanulmány jelent meg. Ezek részben a téma történeti forrásainak feltárásával foglalkoznak. Többségük a szokások leírásával és néprajzi szempontú megfigyelésével ad képet a búcsújárásról. Különösen az utóbbi időben megélénkült az érdeklődés a kegyszobrok és a képek, valamint a búcsús tárgyak leírása és ikonográfiai értelmezése irányában.2 ..."
Nemeshegyi Péter: A világvallások típusai Jezsuita szerzetes, katolikus pap vagyok. Életem felét Japánban töltöttem. Hat évvel ezelőtt jöttem Magyarországra, hogy itt dolgozzam tovább Isten országáért. "Világlátott" emberként sok alkalmam volt gondolkodni a vallás lényegéről, valamint a világvallások viszonyáról. Erre vonatkozó néhány gondolatomat szeretném megosztani kedves honfitársaimmal. ...
Rácz Géza: A zarándoklat misztériuma a hinduizmusban "Az emberben mindig is élt a helyváltoztatás igénye. Ezt Indiában ősidőktől fogva szellemi tartalommal igyekeztek összekötni,
ugyanakkor a helyváltoztatást érdekes ambivalencia kíséri. Egyfelől elítélik, sőt tiltják az utazást, másfelől minden hindu számára
szinte kötelező legalább életében egyszer ellátogatni a szent helyekre vagy a Gangeszhez. ..."
Sadhu Sungar Singha zarándok (India apostolának élete) Egyszer fenn volt a Himalája hegységben, s egy pogány faluban prédikált. Már esteledett, de senki sem akarta házába befogadni, sem enni, vagy inni nem adtak neki. Fáradtságtól, éhségtől elgyötörve kiment a falu végére s leült egy fa alá. Itt aztán szíve egész hevével imádkozni kezdett s közben teljesen elszakadt az őt környező világtól. Látta Krisztust, beszélt Vele, s akkor érezni kezdte, hogy hogyan szűnik meg mindinkább az éhség, s a szomjúság és a fáradtság érzése, s ehelyett egy végtelen, kibeszélhetetlen boldogság érzése tölti el. Minden mást elfelejtett. Mikor „felébredt”, ő maga használja ezt a szót, észrevette, hogy imádsága közel négy óráig tartott. A két keze és az arca dagadt volt a nagy darazsak csípésétől. S mindebből nem vett észre semmit, új erővel, a bágyadtság legkisebb nyoma nélkül, felkelt s folytatta munkáját. Addig kell imádkoznunk, míg újra éledünk általa – mondta. Ezt mindenki megteheti. Minden más magától meglesz, ha ezt elértük.
Somos Róbert: A lélek zarándokútja a görög patrisztikában "A kereszténységről alkotott képünkhöz szorosan hozzátartozik a szent helyek meglátogatásának, a zarándoklatnak a motívuma.
Néha még a nem éppen vallási elmélyültségük okán híressé vált személyiségek sem tudták kivonni magukat a zarándoklat világának
bűvköréből, mint Descartes, aki Loretóban járt, vagy épp Krúdy Gyula hőse, Szindbád. ..."
Szakács Gabriella: Zarándokok, kegyhelyek (könyvismertetô) "Csukovits Enikőnek a Középkori magyar zarándokok című könyve 2003-ban jelent meg, az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának és a Magyar Könyv Alapítványnak a támogatásával. A 260 oldal terjedelmű könyv borítóján a Zarándokok Szent Miklós sírjánál, valamint Részlet a jánosréti Szent Miklós főoltárról című képek láthatóak. Itt megjegyezném, hogy a könyv végén is számos kép (20 darab) szemlélteti, segíti az olvasót jobban elképzelni a korabeli zarándokok öltözetét, a zarándokhelyeket stb. ..."