350 kilométer, vagy annál valamivel több,  La Verna hegyétől, a toszkán vidék  nyúlványainak erdeiből, a csodálatos,  tágas Rieti-völgyig Lazio tartományban,  érintve Szent Ferenc életének legfontosabb  helyszíneit, a szépséges Umbria hegyein-
 völgyein keresztül, Olaszország földrajzi  közepén, az Európát átölelő tenger  közepén élő kicsiny nemzet ősi fészkében.  Az útikönyv („Di qui passò Francesco”) első  kiadásában az út 15 szakaszra volt  felosztva, az újban eggyel bővült, hogy a  Spoleto és Collescipoli közötti szakaszon  meg lehessen állni és a Romita di Cesi ősi  ferences remeteségében megtapasztaljuk                                                                                  annak igazi hangulatát.

Egy folytatásra váró zarándokút,
mely jelenleg a jelentőségteljes Poggio Bustone-i Szent Jakab  kolostornál ér véget, mely a Santiago-t megjárt zarándokok számára  csodás befejezés! Ez egyben Ferenc számára is egy igen kedves hely  volt, útkeresésének jelentôs állomása. Az út itt nem ér véget, mert  a tervem az, hogy az útvonal tovább áthalad Abruzzo tartományon,  mely Celanoi Tamásról, az I. Celesztin néven pápává választott Pietro  da Morone-ról híres, elérve a Puglia-i Monte Sant’Angelo-t, mely  Ferenc zarándoklatának célja volt, épp úgy, mint azoknak a korabeli  zarándokoknak, akik Szent Mihály Arkangyal kultuszát követve járták  végig ezeket a helyeket, hogy ezt követően hajóra szálljanak a Szent  Föld felé. Egy ideális híd La Verna hegye – ahol Ferenc Szent Mihály  böjtjét végezve a Stigmákat kapta – és az olaszországi Szent Mihály  kultusz fellegvára között.

Egy új zarándokút:
Az elsô útikönyvnek – amely 2004 júniusában látott napvilágot – a várakozást felülmúló  fogadtatásban volt része, és azóta már  sokan járták végig az útvonalat. Úttörő  zarándokok, mint a 800-as évek Santiago-ba  tartó zarándokai, akik szállásokat és sárga  nyilakat elvétve találtak. Van egyfajta  bizonyosság, ami lelkesít és buzdít a munka  folytatására és támasz a zarándokúton  mindenkinek, aki felelősséget érez iránta:  ez a zarándokút a Santiago-ihoz hasonlóvá  fog válni és a kezdeti nehézségek az „úttörő  idők" emlékeivé alakulnak át, talán azzal a  fájó nosztalgiával, amit azok éreznek, akik  Spanyolországban akkor jártak, amikor még  Szent jakab útja is kevésbé kiépített,  ugyanakkor sokkal kalandosabb és frissebb  volt.